Magyarország
Ég, föld és víz között, földön és föld alatt
22, aug 2016 | Kategória: Magyarország, Montenegró, Úti élmények | Szerző: Szabó Kertépítő Kft.
Naplemente a Shkodrai tónál. Fantasztikus táj, színek. Egészen különleges élmény volt látni. A cikkben még igen érdekes helyekről is szó esik.
Közelebb az éghez, a csúcs felé – Montenegro, Majkovac
![](https://i0.wp.com/2.bp.blogspot.com/-9LJ1Er3aVls/V5rD-MVDeVI/AAAAAAAAElA/eaMvtyECvwgJYABRperYmqw6c64jcVw_gCPcB/s640/2033%2Bm%25C3%25A9teres%2BMajkovac%2Bhegycs%25C3%25BAcs%2B06.jpg?w=640&ssl=1)
Majdnem holdbéli táj és hegyek a vízpára felett, Crno Jezero és Crna Gora
![](https://i1.wp.com/4.bp.blogspot.com/-kjKJ-bAYPTQ/V7pHkHD131I/AAAAAAAAEmo/6CLQIhzdijIVwvsDf9vbVXSiWS0P4ctqwCLcB/s640/Crna%2BGora%2B02.jpg?w=640&ssl=1)
![](https://i2.wp.com/4.bp.blogspot.com/-eEwpK9R1fJM/V7pHkKCNzhI/AAAAAAAAEmk/zvrgHgzk_SwjNGoWHf_Se2TEbmoIbcFFwCLcB/s640/Crna%2BGora%2B03.jpg?w=640&ssl=1)
Már itthon, Ég és Föld között, Lulla, Magyarország
![](https://i2.wp.com/3.bp.blogspot.com/-Nl1YyyCyi2U/V7pIZ9TsY7I/AAAAAAAAEm0/GyWI9HLqfDgUGAr_S3wmrLVAyq45XZMSACLcB/s640/%25C3%2589g%2B%25C3%25A9s%2BF%25C3%25B6ld%2B01.jpg?w=640&ssl=1)
![](https://i0.wp.com/2.bp.blogspot.com/-_W019j1RZsk/V7pIZ8WB7iI/AAAAAAAAEms/aucepsoeDd0qCp88dwIR09aVv7LlbeFAwCLcB/s640/%25C3%2589g%2B%25C3%25A9s%2BF%25C3%25B6ld%2B02.jpg?w=640&ssl=1)
![](https://i0.wp.com/3.bp.blogspot.com/-4Og37wlYBps/V7pIZ69IVpI/AAAAAAAAEmw/N3dKR-jVB_wBfW27i8H1XNtNGxifkW8ZwCLcB/s640/%25C3%2589g%2B%25C3%25A9s%2BF%25C3%25B6ld%2B03.jpg?w=640&ssl=1)
Ádándi pusztatorony. Valaha Hetye nevű falu templomának tornya volt. A falu temploma mintegy 800 éve épült, a megmaradt csonka tornyában még faragott kő Árpádkori résablak nyomai is láthatók. Ma művelt mezőgazdasági terület veszi körbe a romot.
Megnéztük a Balatont, megvan-e még. Megvan. Reméljük, jövőre is láthatja mindenki.
![](https://i2.wp.com/4.bp.blogspot.com/-jFCezetfO1w/V7pLKBcU0sI/AAAAAAAAEnQ/MopSoVGB3-82INLjmKd2fe6SKA86yKVSgCLcB/s640/Balaton.jpg?w=640&ssl=1)
Azért ha már hazaértünk, megnéztünk néhány ittlakót, hogyan megy a soruk.
Lullán a birkák örülnek, hogy végre megérett a ringló, akarom mondani: mirabolán, fosókaszilva. mirabella, lotyószilva, cseresznyeszilva, móra-bóra. Ez mind ugyanannak a növénynek a neve.
Egyik barátunk kutyái is nagyon szerették, még a fáról is lerázták. Egy másik barátunk beoltotta a fáját cseresznyével. Júliusban 7 szem szilvacseresznye termett rajta: szilva méret, sárga szín, cseresznye íz. Jövőre megkóstoljuk.
A ringlót süteménybe, bóléba, kompótnak szokták még enni, de – aki szereti azt állítja – remek pálinka készül belőle, ami gyümölcsízű, enyhén édes, pedig egyáltalán nem tesznek bele se cukrot, se aromát.
![](https://i2.wp.com/1.bp.blogspot.com/-l-Xc3ihfil8/V7pNSLKeuTI/AAAAAAAAEns/ZA82rLaIH40g5iKB0FTutH62ZYbjApHwgCLcB/s640/Ringl%25C3%25B3-mirabol%25C3%25A1n-fos%25C3%25B3kaszilva-mirabella-loty%25C3%25B3szilva-cseresznyeszilva%2B05.jpg?w=640&ssl=1)
Azért minden még a birkáknak se lehet tökéletes. A Bogáncs (Carduus crispus) szúrós tüskéit kerülik. Ez embermagas méltóságteljes növény.
Ellátogattunk Ságvárra is, a Betyárbarlanghoz.
A ságváriak 12-es szobaként emlegetik, mivel 12 „szobából” áll. A környéken vastag a lösztakaró, így könnyen kiáshatták ezt a búvóhelyet. Hogy ki ásta ki, azt senki sem tudja, egyes írások török, sőt tatárok elől menekülőknek tulajdonítják a kiásását. Ismertté a betyárvilág alkonyán vált, amikor is betyárok tanyája lett.
A Déli vasút megépítéséig (1860), amíg nem voltak lecsapolva a Balaton parti nádasok, mocsarak, a megye belső útjainak nagyobb volt a forgalma, így az ún. Miklósi v. Miklós-parti útnak, amely északról, Kiliti felől közelítette meg a Jaba völgyét, éppen szemben a Malom-heggyel, ahol a 12-es szoba található.
A Miklósi-út a Jaba felé vezető út találkozása előtt kiszélesedett, és a lapos völgyben két kút is adott vizet a szomjazóknak: a kristálytiszta (gyógyhatásúnak tartották) és a másik, amelynek rozsdaszínű volt a vize.
Itt, valamint a két út találkozásánál elhelyezkedő csárdánál gyakran megpihentek a fáradt utazók. Jó rálátás volt a hegyről a csárdára, talán még jelzés is volt a csárdás részéről a betyárok felé.
Somogyban híres betyárok „termettek”, így a két Patkó testvér, János és Pista. Későn kezdték a betyárkodást, túl a harmincon, de aztán hamar hírnévre tettek szert. 1860 táján összeveszett a két testvér, Pista a kis Koppány-völgyét választotta betyárélete helyszínéül.
Patkó Pista volt az, aki bandájával a környéket járta, őket tartották a 12-es szoba lakóinak. Hajdan akkora volt csak a rejtekhely bejárata, mint egy nagyobb rókalyuk, aki nem ismerte a helyet, nem sejthette, mit is rejt a földbe vájt szállás.
A Bujó-likhoz hasonlóan az évek-évtizedek folyamán a barlang is feltöltődött, napjainkban már nehézkesebb a bejutás. A nagysikerű Löszölő-Tökölő Túrák egyik állomása.
![](https://i2.wp.com/1.bp.blogspot.com/-MFFqwnF4Ysk/V7pSJVCOQbI/AAAAAAAAEoI/40wCCsvnl0s7Bk__9-75K5wKbSFik9oagCLcB/s640/Losz-Betyarbarlang%2B03.jpg?w=640&ssl=1)
![](https://i0.wp.com/4.bp.blogspot.com/-C78QIwICefE/V7pSJda0smI/AAAAAAAAEoQ/ws0nBmlCtXgB9sH8uodYYRndUnPjAli8gCLcB/s640/Losz-Betyarbarlang%2B04.jpg?w=640&ssl=1)
![](https://i1.wp.com/3.bp.blogspot.com/-dKyIQjynarU/V7pSJQDw40I/AAAAAAAAEoM/V086NQBIx5oAdiiBTKwlO27VcwVFafefwCLcB/s640/Losz-Betyarbarlang%2B05.jpg?w=640&ssl=1)
![](https://i2.wp.com/4.bp.blogspot.com/-SBd7XQFlFNM/V7pSO5nvYUI/AAAAAAAAEoU/MWnYXSDRj3Q-mWSt_snF5rziPeIFBZYtgCLcB/s640/Losz-Betyarbarlang%2B01.jpg?w=640&ssl=1)
![](https://i0.wp.com/1.bp.blogspot.com/-iU5F805Sd5o/V7pSOy3686I/AAAAAAAAEoY/lgfFzRpHcu4KyyTCtvIBONcFJuGtKli5wCLcB/s640/Losz-Betyarbarlang%2B02.jpg?w=640&ssl=1)
Elmentünk a Kási földvárhoz, Nyímbe.
Kevesen tudják, hogy a Nyimi patak völgyében levő vár a vidék legjobb védelmi helyzettel rendelkező, legépebben maradt erőssége. A rendkívül kedvező földrajzi helyzete, a meredek 245 m magas hegy, melynek tetejére épült, valamint a nagy földből készült védművei, szinte bevehetetlenné tették. Építtetője ismeretlen.
A majdnem szabályos kör alakú vár az Árpád-korban épülhetett, s védelmet nyújtott az alatta elterülő Kás falu lakóinak. A települést csak 1229-ben említik először, a vár már az ezt megelőző században is állhatott. Ezt bizonyítják az előkerült kerámia töredékek.
A falu a XIII. században a székesfehérvári káptalané. Hamarosan azonban már a nevezetes Csák nemzetség dudari ágáé. Azé a nemzetségé, mely 12 ágra oszlott, s a trencsényi ág leghíresebb sarja, Csák Máté.
Egy évvel az Árpád-ház kihalása után a dudari ág három családja osztja föl egymás közt a kási birtokot. A Csák nemzetség tagjai a vértesszentkereszti kolostorba temetkeztek. Valamelyik sarj e nemzetségi monostornak adományozza Kást. 1424-ben birtokos még itt a fehérvári Szent Miklós prépostság, s a budai káptalan is.
Ezen esztendőben említik először és utoljára határában a Nagyhegyen (mons Nagheg) várát. Aki feljutott ide, tanúsíthatja, hogy 570 éve pontosan fogalmaztak, valóban nagy ez a Nagyhegy. 1460-ban Kás fele része Torvei Ugrón kezében volt. E férfiú pecsétje is hitelesítette Hunyadi János kormányzóvá választásának iratát. Aztán jött a török hódoltság kora.
A közeli foki és endrédi török erősségek nem nyújtottak védelmet a portyázó magyar végváriak ellen. Fenyegető közelségben volt a Balaton túloldalán a tihanyi erősség. A Kási várnak kicsi az alapterülete. Hadászati jelentősége tehát igen csekély.
Nem véletlen, hogy a törökök nem itt e különben jól védhető helyen hanem a közeli Ságváron kezdtek hozzá 1558-ban a várépítéshez. A pusztulástól Kást nem oltalmazhatta meg közeli vára sem. 1534-ben még a megye legnépesebb települései között van a maga 24 portájával, 1565-ben már pusztaként említi a török adóösszeírás.
A Kási vár romja
Az ország egyik legnagyobb földvár-maradványa. Belső területe lapos, ovális alakú, átmérője 29×21 méter. Köröskörül rendkívül meredek oldal övezi, ami valószínűleg mesterséges kialakítású.
Alatta 9-10 méterrel alacsonyabb szinten árok fut körbe, szélessége 7-8 méter. Az árok külső szélét sánc kíséri, magassága 2-5 méter. A sánc mögött újabb árok fut körbe, mélysége 1-3 méter, szélessége 7-14 méter, majd a természetes lejtő folytatódik. A vár teljes területe 95×90 méter, 0,63 ha.
Somogy megye északkeleti részén, Siófoktól kb. 12 kilométerre a 65-ös útról Nyim község felé letérve lehet megközelíteni a községtől kb. 3 kilométerre található Kási várat.
![](https://i2.wp.com/2.bp.blogspot.com/-u3t50qeI7Lc/V7pWp022aOI/AAAAAAAAEoo/09MALChl_EUihphGSdB64qH4PAqeP9bQgCLcB/s640/kasi%2Bvar%2B01.jpg?resize=581%2C436&ssl=1)
![](https://i2.wp.com/1.bp.blogspot.com/-V749wCKHIMw/V7pWp9UCerI/AAAAAAAAEok/5e19Ee8IqD8sb8kyThwxMSOfSF8Pv6kwQCLcB/s640/kasi%2Bvar%2B02.jpg?w=640&ssl=1)
![](https://i2.wp.com/4.bp.blogspot.com/-YoSPaKVp_9E/V7pWqDycp9I/AAAAAAAAEo0/Gb_cY8QwNe4Vls-GxDjbKrn4AnOovFF9gCLcB/s640/kasi%2Bvar%2B03.jpg?w=640&ssl=1)
![](https://i0.wp.com/4.bp.blogspot.com/-LusgvqFrfI0/V7pWqGv5HZI/AAAAAAAAEos/4sUfxVMsw-A4_cBAYyuuXoWIwehrPkkBwCLcB/s640/kasi%2Bvar%2B04.jpg?w=640&ssl=1)
![](https://i2.wp.com/3.bp.blogspot.com/-yF4Ua-dHQpw/V7pWqNFArsI/AAAAAAAAEow/Y_k7MemHd7kFudNmg11-cR6dijHxmEuBQCLcB/s640/kasi%2Bvar%2B05.jpg?w=640&ssl=1)
Estére megérkeztünk Zamárdiba, meglátogattuk a rózsákat. Megnéztük, hogyan alszik a szöcske rózsaágyon.
Mit láttunk még az irodakertben? Mivel kezdtük a hétköznapokra visszaállást? Persze hogy kertépítéssel!