Magyarország
Sály
21, máj 2017 | Kategória: Magyarország, Úti élmények | Szerző: Szabó Kertépítő Kft.
Minden évszakban érdekes, remek kirándulóhely. Természeti és történeti értékeit érdemes megismerni.
Sály-Latorpuszta vadaspark dámszarvasai
![](https://i2.wp.com/1.bp.blogspot.com/-tqgo51Sn440/WSr8TMZ5mFI/AAAAAAAAFoA/fisXmRmgiy0TP6Ahfu2X_JlpoNuhWmafACLcB/s1600/D%25C3%25A1mszarvas%2B02.jpg?w=640&ssl=1)
![](https://i0.wp.com/3.bp.blogspot.com/-kAc6msDcGpA/WSr8TNCbNcI/AAAAAAAAFn8/8SOfHTFJ4LIcoWw5kGqPev7_9NDSf92hQCLcB/s1600/D%25C3%25A1mszarvas%2B03.jpg?w=640&ssl=1)
![](https://i2.wp.com/3.bp.blogspot.com/-rqE3J_Tqhfk/WSr8TVt8viI/AAAAAAAAFoE/W3XXJCwsTe4OLVEr6WfaAntD0Ot-nye2gCLcB/s1600/D%25C3%25A1mszarvas%2B04.jpg?w=640&ssl=1)
Gyepűrózsa (Rosa canina)
alias csipkebogyó így kezdi az fejlődését… egy sályi árokparton.
![](https://i2.wp.com/1.bp.blogspot.com/-JeXL7VufU6E/WSr8lQnoY3I/AAAAAAAAFoM/-CwaNaSe9MU_-D0MPyILDR42FBwXDb0aQCLcB/s1600/Gyep%25C5%25B1r%25C3%25B3zsa%2B%2528Rosa%2Bcanina%2529%2B02.jpg?w=640&ssl=1)
![](https://i1.wp.com/3.bp.blogspot.com/-RSGAXv5FRzU/WSr8lcwQskI/AAAAAAAAFoI/6x-NXtR92Jcyd-g3SdtIV83Wnu9UJ_VxACLcB/s1600/Gyep%25C5%25B1r%25C3%25B3zsa%2B%2528Rosa%2Bcanina%2529%2B03.jpg?w=640&ssl=1)
A természet alkotta sziklakert
a Honfoglaláskori Örsúr váránál Sályban.
![](https://i0.wp.com/2.bp.blogspot.com/-ysnxVzqDKuY/WSr8z1GTu0I/AAAAAAAAFoU/M82BvVx6TqI7RiO23VrQxs_geaXLDFR7wCLcB/s1600/Sziklakert%2B01.jpg?w=640&ssl=1)
![](https://i2.wp.com/2.bp.blogspot.com/-TmFIwu-FX3M/WSr8zy8DuMI/AAAAAAAAFoQ/aJl1_YCYWI85y_DsnBX0fjtMRjUAaSTKACLcB/s1600/Sziklakert%2B02.jpg?w=640&ssl=1)
![](https://i2.wp.com/1.bp.blogspot.com/-fYz8ZIv8dZM/WSr8zx66u7I/AAAAAAAAFoY/KGyeCC8dhqkcfenzpQ_g77OnMI9gzJEHwCLcB/s1600/Sziklakert%2B03.jpg?w=640&ssl=1)
Örsúr vára
Árpádkori (10. századi) erődített földvár, ami egy kora vaskori (i.e. 7200-6800) település földsáncait is felhasználta.
Örsúr háromszög alakú várának területe 2,4 ha, a környező terület felett 70 m-re emelkedik ki. Sánca 780 méter hosszú, magassága 1,5-4 méter között változik. A sánc alapja 11 méter széles, sűrűn egymásba csapolt 15-20 cm széles gerendák építik fel. A sánc belső, 3,5 méter széles része nem égett át, külső, 8,5 méter széles rétege pedig narancsvörös égési nyomokat mutat. A földvár főbejárata a keleti, kisebb bejárata a nyugati oldalon nyílott.
A Sálytól északnyugatra fekvő Latorvár tetőn, a hegy felső platóján található, egy őskori sáncvár helyén. Sáncai lenyúlnak a hegyoldalakra is. Ez Örsúr vára. A hegy délkeleti nyúlványán kisméretű vár romjai találhatóak, a XII-XIII- századból. (Latorvár).
Örsúr háromszög alakú várának területe 2,4 ha, a környező terület felett 70 m-re emelkedik ki. Sánca 780 méter hosszú, magassága 1,5-4 méter között változik. A sánc alapja 11 méter széles, sűrűn egymásba csapolt 15–20 cm széles gerendák építik fel. A sánc belső, 3,5 méter széles része nem égett át, külső, 8,5 méter széles rétege pedig narancsvörös égési nyomokat mutat. A földvár főbejárata a keleti, kisebb bejárata a nyugati oldalon nyílott.
Az Örs vezér leszármazottaiból formálódó Örsúr nemzetség a 10. században a Sajó és az Eger-patak közötti területeket és a Bükk egy részét birtokolta. Örsúr várát már Anonymus említi. Ma is csodálatos a körpanorámája és változatos a növényvilágga a hegytetőn.
![](https://i2.wp.com/1.bp.blogspot.com/-XybjFMjltfA/WSr9OhQ9Z1I/AAAAAAAAFoc/iXVLqWmvBRc50wfzv3P40hFvlhHjypKoACLcB/s1600/%25C3%2596rs%25C3%25BAr%2Bv%25C3%25A1ra%2B01.jpg?w=640&ssl=1)
Tájak Őrsúr várától
![](https://i2.wp.com/2.bp.blogspot.com/-JhdriS3lKdA/WSr_a94G6rI/AAAAAAAAFos/oawO8U9yToMuchQaffHiwbGl0kbnoFvHACLcB/s1600/Latorhegy%252C_l%25C3%25A1tk%25C3%25A9p_S%25C3%25A1lyra.jpg?w=640&ssl=1)
![](https://i1.wp.com/2.bp.blogspot.com/-OHdMcdwrZ74/WSr_zxOzUTI/AAAAAAAAFow/o1B8weLiF0Uay9NiXlzjhY7LQ79ODOkzQCLcB/s1600/Latortet%25C5%2591_%25C5%2591sszel%252C_lent_Latorv%25C3%25B6lgy.jpg?w=640&ssl=1)
Feltárásakor a földvár belsejéből, a gerendaközöket kitöltő földből és a sánc alatti rétegből kora vaskori leletek (kerámia, állatcsont, kőeszközök) kerültek elő. Ezek egy erődített vaskori település jelenlétére utalnak.
A hegytetőn található sáncmaradványokat Fényes Elek, Kandra Kabos, Karácsonyi János, újabban Györffy György, Nováki Gyula és Sándorfi György azonosította Örsúr várával, mások pedig a közeli Kács várát tekintették a nemzetség központjának.
A hegytetőn először 1901-ben végeztek feltárást, melynek során a földvár területéről középkori temető került elő. A sáncokat Gádor Judit vágta át, melynek során egymásba csapolt gerendarács- és rekeszszerkezetekből álló, kívülről kövekkel lazán megerősített sáncot tárt fel. A sánc vöröses színét égés okozta, mely feltehetőleg nem pusztulásához, hanem az építési technológia részeként építéséhez kapcsolódott.
![](https://i1.wp.com/2.bp.blogspot.com/-pxbvycGsIRQ/WSsAtatH-fI/AAAAAAAAFo8/Sh4gytqlJCcgUd1z5NZpJjqzQL6ex1TVgCLcB/s1600/Latorhegy%252C_%25C3%25A1sat%25C3%25A1si_%25C3%25A1rok.jpg?w=640&ssl=1)
Mezei szegfű mező (Dianthus deltoides)
egy elhagyott kőbánya mellett a Bükki Nemzeti Parkban a Sály melletti Tarizsán.
![](https://i2.wp.com/4.bp.blogspot.com/-lOsMwVjanuU/WSsBo6qJoBI/AAAAAAAAFpU/B1gw_HuXwrskn9CZ4_4kV9MIDjrc5qPngCLcB/s1600/Mezei%2Bszegf%25C5%25B1%2Bmez%25C5%2591%2B%2528Dianthus%2Bdeltoides%2529%2B02.jpg?w=640&ssl=1)
![](https://i1.wp.com/4.bp.blogspot.com/-wc3rkLqc8eg/WSsBouYhSvI/AAAAAAAAFpM/qqvmNo9-qzIRt3Y44qJN7Jg5ot4rRTtfQCLcB/s1600/Mezei%2Bszegf%25C5%25B1%2Bmez%25C5%2591%2B%2528Dianthus%2Bdeltoides%2529%2B03.jpg?w=640&ssl=1)
![](https://i0.wp.com/2.bp.blogspot.com/-Rufx8pF4OZg/WSsBpAaucKI/AAAAAAAAFpY/3k0KC5IRF6EOyNC4kQLbRkli_jUZEtSpACLcB/s1600/Mezei%2Bszegf%25C5%25B1%2Bmez%25C5%2591%2B%2528Dianthus%2Bdeltoides%2529%2B04.jpg?w=640&ssl=1)